Ha te azt tudnád... de az a helyzet, hogy nem tudod. El sem tudod képzelni, milyen a lekvár a fánk közepében. Mert nincs is. Ezt remélem megérted. A kekszmorzsák elgurultak a földön. Te ennyire éhes vagy? Atomjai szállingóznak a végtelenbe. Nekem úgy gondolom, ha te is akarod, akkor látomásommá válhat a végtelen kekszmorzsadarabka szállingózás. Ehhez most nincs kedvem.
lekvár
2012.02.13. 20:32
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://mestral.blog.hu/api/trackback/id/tr994102401
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
petiasün 2012.02.13. 20:57:43
Távoli oázis ma már a mozzarella számomra, halott és sivár. Minden atomja a végtelen űrbe vész és nem tudja, mit hoz a holnap. A kekszdarabok legalább tudják, hogy a fánk közepe üres, de én még azt sem tudtam felfogni, hogy létezik fánk. Talán szeretet nélkül az éhség is égetőbb fájdalom,talán nem. De most le kell vinnem a szemetet.